Temesváron tartják az MNSZ III. országos kongresszusát, melyen a harmadik napon megjelenik a Romániába érkező, Dinnyés Lajos-vezette magyarországi kormányküldöttség is. A kongresszuson Petru Groza bejelenti, hogy Takács Lajost kinevezi nemzetiségügyi "alminiszter"-ré - valójában a minisztertanács alá rendelt nemzetiségi államtitkárság vezetőjévé. (A döntés a december 3-i Monitorul Oficiálban jelenik meg.) Megválasztják az MNSZ új vezetőségét: Kurkó Gyárfás helyett Kacsó Sándor lesz az új elnök. Kacsó mellett Vass Márton, Juhász Lajos és Bányai László lesznek az alelnökök. A politikai titkárság tagjai: Kurkó Gyárfás, Csákány Béla, Takács Lajos, Czikó Nándor, Révy Ilona. Az 1945-ben megválasztott száz intézőbizottsági tagból ekkor már csak tizennégyet választanak újjá. - 1948. december 10-12.
1948. december 10. - 12.
Kolozsváron tartják az MNSZ IV. (egyben utolsó) kongresszusát. (A kolozsvári Diákházban vendégként ott van Luka László/Vasile Luca, Petru Groza, és Széll Jenő magyar követ. Kacsó Sándor, az MNSZ elnöke javaslatára megint díszelnökké választják Sztálint, Molotovot, Visinszkijt, és Ana Paukert.) Az MNSZ Politikai Bizottságának tagja lesz Juhász Lajos, Bányai László, Révy Ilona, Czikó Nándor, Takács Lajos, és Rácz György. A "százas" intézőbizottságból kimarad Kós Károly is, Kurkó Gyárfás még marad. - 1949. november 3.
1952.
megszűnik a Bolyai Tudományegyetem filozófiai kara.
1952.
Kacsó Sándor lemond az MNSZ elnöki tisztéről, de csak ősszel fogadják el a lemondását. A vezetőséget tavasztól kezdve Bányai László, Takács Lajos és Juhász Lajos képviselik - egyéb megbízatásaik mellett. (Ottrok Ferenc lesz az elnök Kacsó után. Az MNSZ megszűnése után Svédországban lesz nagykövet.) - 1953. tavasza
1944. szeptember 18.
A román hatóságok Nagyenyedről, Gyulafehérváról, és a környező falvakból magyar túszokat szednek össze. (Többek között Vita Zsigmondot, a Bethlen Kollégium tanárát, Kacsó Sándor újságírót, valamint Szentmiklósi Ferencet, a gyulafehérvári Majláth Főgimnázium tanárát és Jénáki Ferenc gyulafehérvári pápai kamarást.) - 1944. szeptember 1.
1956. november 6.
Az Előre és az Igazság közli a kolozsvári magyar írók 5-i gyűlésének nyilatkozatát ("Felzárkózunk az RMP oldalán"). Ebben többek között kijelentik: "A reakció bűnös kísérletet tett arra, hogy kiszakítsa Magyarországot a szocialista népek testvéri, nagy családjából... Úgy érezzük, hogy Magyarország népének érdekében is cselekszünk, amikor a számunkra egyetlen járható utat követjük: felzárkózunk az RMP oldalán..." A nyilatkozat aláírói: Asztalos István, Balogh Edgár, Csehi Gyula, Bartalis János, Földes László, Horváth István, Horváth Imre, Kacsó Sándor, Kiss Jenő, Létay Lajos, Marosi Péter, Salamon László, Szabó Gyula, Szabó István, Szabédi László, Szentimrei Jenő, Tamás Gáspár.
1956. december 5.
Leonte Răutu és Fazekas János, a Központi Vezetés titkárai terjedelmes feljegyzést terjesztenek a pártvezetés elé a kolozsvári helyzetről. Ebből kiderül, hogy bár "a magyar értelmiségiek és az egyetemi hallgatók körében a hangulat javult", ennek ellenére "az értelmiség egy részének még mindig nincs szilárd álláspontja, különösen a szovjet csapatoknak az ellenforradalmi összeesküvés szétzúzásában nyújtott segítségét illetően." A jelentés készítői kitérnek a Várhegyi István nevéhez fűződő Határozattervezetre is, megjegyezve, hogy a szöveg készítői közül négyet letartóztattak. Megjegyzik azt is, hogy míg a börtönéből nemrég szabadult Jordáky Lajos "negatív hatással" van a hallgatóira, addig Demeter János, Takács Lajos, Kacsó Sándor, és különösen Balogh Edgár (mindnyájukkal azokban a napokban közölték, hogy visszavették őket a pártba) "jó magatartást tanúsítottak".
1980. december 18.
Kovács Zoltán festőművész, Kacsó Sándor ny. szerkesztő, az MNSZ 1947-49 közti elnöke, Takács Lajos és Nagy Géza ny. egyetemi tanárok, valamint Jenei Dezső elektromérnök táviratot küld Nicolae Ceauşescu államelnöknek címezve. Ebben kérik, hogy a megyei tanfelügyelőség által novemberben megszüntetésre javasolt magyar tannyelvű 3. sz. Matematika-Fizika Líceum fennmaradhasson. Arra hivatkoznak, hogy 1948-ban még 9 kolozsvári magyar középiskola volt, melyből már csak kettő maradt (a 3. sz. Matematika-Fizika és a Brassai Líceum). Az érdekelt szülők ezreinek kívánságát tolmácsolják - írják a távirat aláírói. Azt is kérik, hogy szervezzenek országos tanácskozást "az RSZK magyar nemzetiségi fiataljainak iskolai perspektívájával kapcsolatban".
1984. február 21.
Kolozsváron meghal Kacsó Sándor (Mikháza, 1901. febr. 21.), író, szerkesztő, publicista. Kezdettől tagja az ún. helikoni munkaközösségnek, 1927-től munkatársa, 1938-tól főszerkesztője a Brassói Lapoknak. Eközben regénye, novellái jelennek meg, szövetkezetet szervez (ÁGISZ). 1942-től Nagyenyeden az Erdélyi Gazda szerkesztője, 1944 szeptemberében - a helybeli magyar értelmiség zömével együtt - Târgu Jiu-ba hurcolják, ahonnan csak egy évvel később szabadul. 1945-46-ban a Falvak Népe szerkesztője, 1947-52 közt az MNSZ elnöke, majd az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó, ill. az Irodalmi Könyvkiadó kolozsvári fiókjának szerkesztője.
